3 napos kiscsibe

Sziasztok!^^ 

Azzal a - számomra - jó hírrel jöttem, hogy tegnap este hazaérkeztem Balatonföldvárról :) Nem azért jó hír, mert nem éreztem volna jól magam az új munkahelyemen, szimplán csak úgy gondolom, mindenki szeret hazatérni, a saját ágyában aludni és a saját kávéját inni. Bevallom, soha ennyire nem örültem még a szülővárosomnak és a nyíregyházi TESCO-nak, mint tegnap este. Persze, nyilván nem a világ végére mentem, és egyébként is csak 8 nap volt, de azért mégiscsak... :) Azt viszont mindenképp hozzá kell tennem, hogy nagyon bejön a szállodásdi, és hogy 20-a körül visszamegyek - de az még odébb van.

A mai napom úgy alakult, hogy nem mentem iskolába, mert teljesen kizártnak tartottam, hogy fel bírjak kelni reggel 5.40-kor (ahogy azt tegnap este kifejtettem Anyukámnak: "ha holnap iskolába mennék... nem mennék"). És ha már megemlítettem Anyut, akkor azt is hozzáfűzném, hogy BOLDOG SZÜLINAPOT, ANYU! :) ♥ 

Szóval mára rengeteg mindent beterveztem: pakolás, ruhamosás, tanulás... ééés szeretném végre írni a Pengét is. Már az is állatira hiányzik, úgyhogy mindenképp szeretnék még a mai nap folyamán időt szakítani rá. 

Na, és ha nem bánjátok, egy kicsit beszámolnék az elmúlt 8 napomról... Egész héten tervezgettem, hogy egy bejegyzést majd ennek szentelek, mert nem szeretném, hogy írásos bizonyíték nélkül a múltba vesszen ez az egy hét. 

A bejegyzés címe akkor született meg, amikor egyik este a Főnököm a "3 napos kiscsibéjének" nevezett - pedig már csütörtök volt :)) 

De a lényeg... Egy kicsit féltem az új helytől. Nem is a munkától, hanem attól, hogy milyenek lesznek a munkatársak. Szerencsére viszont hamar kiderült, hogy mindenki nagyon kedves és rendes és vicces és segítőkész és imádnivaló, így hamar otthonosan tudtam érezni magam a szállodában. (Na, már most eleve ott laktam és ott is fogok lakni egész nyáron :D) 

A munkaterületem egyébként a recepció. Egy ideje már arról ábrándozom, hogy egy nap recepciós leszek, tekintve, hogy idegenforgalmi suliba járok (nem véletlenül), és most épp elszalasztok egy szállodadolgozatot :$:D Azt el kell mondanom, hogy az, amit egy ilyen suliban megtanítanak arról, hogy mi egy recepciós feladata, az csak egy kis hivatalos humbuk szöveg, ami csupán árnyalja mindazt, amit valóban csinálnunk kell. Azon felül, hogy szobákat értékesítünk, fogadjuk a vendéget, szeretjük a vendéget, számlát állítunk ki, és a közös fiókba csúsztatjuk a borravalót, rengeteg más dologra oda kell figyelnünk - de ebbe nem mennék bele, csak maradjunk annyiban, hogy veszettül fárasztó hét napból hetet dolgozni, de imádom!

 Egy ilyen helyen az ember természetesen rengeteg mindennek szem- és fültanúja, már csak vegyük eleve azt, hogy 50-60 vendéggel találkoztam a 7 nap alatt, akiknek napi 24 órában ki kellett elégíteni az igényeiket (persze, én magam nem vagyok egy nonstop szolgálat, néha aludtam is :)). Szóval hallottam ezt-azt, amiken jókat nevettem. Például egyik délután épp szedtem befelé az udvarról a poharakat, amikor egy nagyon aranyos, idősebb hölgy felkiáltott, hogy "hát azért vagyunk itt, hogy zavarjuk egymást!" Ez a kijelentés nálam egész héten vitte a prímet, de azért a kedvenc beszélgetésem a következő volt:

Egy úr megkért, hogy nézzem meg neki, mikor megy Budapestre vonat. Talán fölösleges volt feltennem a következő kérdést, de automatikusan megkérdeztem: "A Délibe?"

Kedves úr: "Az mindegy, de a Délibe." 

Ilyenkor mit is csináljon az ember? Odafordultam a számítógéphez, és mosolyogva beírtam, hogy elvira.hu :)) 

Nem nagyon akarom szaporítani a szót, már így is írtam egy kisregényt, de azért azt még hadd mondjam el, mennyire szerencsésnek érzem magam, hogy olyan csodás helyen kötöttem ki, mint Balatonföldvár, és hogy olyan fantasztikus emberek között dolgozhatok, mint a Hotel Del Porto csapata :) Az első fenomenális érzés az volt, amikor aláírhattam egy levelet azzal, hogy "Elizabet Kis, Hotel Del Porto, Receptionist" :) A második pedig, amikor megkaptam életem első fizetését...

Bocsánat a hosszú bejegyzésért, de aki elolvasta, annak mélységesen köszönöm! :) Ha a blogon nem is, de a Facebook oldalamon mindenképp fogok jelentkezni, mégpedig hamarosan, úgyhogy legyetek résen! :) 

Kitartást a hétköznapra!